A vízipipázás mint szokás, leginkább a fiatalok körében terjedt el, de sok más népnél, mint például az araboknál, találkozhatunk vele mint felnőtt kori kikapcsolódás. A legnagyobb gond a vízipipával talán ugyan az, mint az e-cigarettával. Jelesül az, hogy a köztudatban úgy terjedt el, mint a dohányzás egy sokkal kevésbé vagy esetleg teljesen ártalmatlan formája.
(Ezt a cikkünket IDE kattintva éred el.)
De biztosan igaz ez? Ennek jártunk most utána! Nézzük mit mondd a tudomány a vízipipázásról. 

Először talán kezdjük egy történelmi bevezetővel

Pontos feljegyzés nincs arról, hogy a vízipipázás a történelemben mikor jelent meg először, de a történészek abban egyetértenek, hogy jóval Amerika felfedezése előtt kell keresni az erre utaló nyomokat. Az első megtalált vízipipa maradványok kókuszdió héjból készültek és a bennük lévő kókusztej adta a folyadékot, amelyen a füstöt átszívták.  Gyakran használtak a füstöléshez kannabisz-olajat, amit a növény magjából nyertek ki, de később felfedezték a növény levelének euforizáló hatását is. Leggyakrabban Indiában és az arab országokban volt közkedvelt dohányzási forma, majd az Oszmán Birodalmat is meghódította, de fokozatos terjedésének köszönhetően a XX. század végére elterjedté vált az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában is, végül pedig a XXI. században lett igazán világméretű siker. Azonban a vízipipa terjedésével együtt, megindultak a tudományos kutatások is, melyek igencsak elmaradtak a hagyományos dohányzással kapcsolatos vizsgálatok mellett. 

A vízipipa feji részén található egy izzó széndarab és ez alatt helyezkedik el az általában ízesített dohány, a kettő között pedig egy szűrőt találunk. A feji részt egy merev cső köti össze a vízipipa testével, és ebben a testi részben találjuk a vizet, melybe maga a cső is beleér 2-3 cm mélyen. A testi rész tetején a cső mellett találunk egy másik, általában rugalmas csövet, mely a szájrészben végződik. A szájrész megszívása következtében vákuum keletkezik a testi részben és ennek segítségével jut el a folyadékon át a füst az edénybe, majd a szánkon keresztül a tüdőnkbe. Egy átlagos vízipipázás 30-60 percig tart, mely idő alatt lényegesen több dohányt juttatunk a szervezetünkbe mint egy szál cigarettával, bár igaz, a vízipipázás általában társas tevékenységnek számít.

És akkor térjünk rá a cikkünk fő témájára, a vízipipával kapcsolatos tévhitekre.

1. Nikotin tartalom

Egy igen gyakori tévhit, hogy a vízipipa kevesebb nikotint juttat szervezetünkbe, mert eleve kevesebb nikotint tartalmaz és a maradékot a víz még ki is szűri. Egy átlagos cigaretta nikotintartalma 1-3% körül van, míg az Amerikában leggyakrabban használt vízipipa dohányok nikotintartalma 2-4% körül mozog. (Persze itt is vannak kivételek.) De egészségünk szempontjából a fontos az, hogy ebből mennyi kerül a szervezetünkbe? Egy vizsgálat során kimutatták, hogy egy átlagos vízipipázás után a vér nikotintartalma kb. 60-szorosára emelkedett (60 ng/mL), a nyál nikotintartalma pedig 300-szorosára nőtt meg (51,95 ng/mL).  Napi két vízipipa használat annyi nikotint juttat a szervezetbe mint napi 2-3 doboz elszívása. Azonban ha egy általános dohányzási szokást veszünk figyelembe, akkor az a két-három doboz cigaretta nikotin tartalma eloszlik egész napra, így viszonylag egy állandó vérkoncentrációt kapunk. Ezzel szemben a napi 2 vízipipázással két extrém mértékű vérkoncentrációt érünk el, mely sokkal gyorsabban kialakítja a nikotin iránti függőséget. Szóval ha leszokásban gondolkodsz, akkor érdemes félretenni a vízipipát és valami más alternatívát kitalálni a leszokásod elősegítésében. (De hogy egy általánosabb érvet is felhozzunk amellett, hogy nem szűri ki a nikotint a szűrő: Ha kiszűrné, akkor miért használtak volna előszeretettel kábítószereket a régi időkben? 
Szintén érdekes statisztikai adat, hogy a kezdő vízipipázók 90%-a gondolja úgy, hogy a hagyományos dohányzás sokkal inkább okoz függőséget, mint a vízipipa. Ugyanakkor egy felmérésen azt találták, hogy a vízipipát kipróbáló fiatalok közül 8-szor többen váltak dohányossá, mint azok közül, akik nem vízipipáztak soha sem. Vajon akkor érdemes elkezdeni? Vajon hazánkban hányan vannak most, akik a leszokás mellett döntöttek, és kezdetben vízipipáztak? 

2. Szén-monoxid

A füst egyik legkárosabb összetevője, mely a tökéletlen égés termékeként keletkezik. A szén-monoxidról már régóta tudjuk, hogy igen erősen, mintegy 250-szer erősebben kötődik a vérben található hemoglobinhoz, mint az oxigén. Így nem csak leszorítja az oxigént a hemoglobin molekuláról, de ez a kötődés ráadásul visszafordíthatatlan is. A szén-monoxid mérgezés létrejöhet akutan és krónikusan is. Akut eset kialakulhat igen nagy mennyiségű dohány elszívása közben is, de sokkal gyakoribb a hibás fűtőberendezések miatt létrejövő mérgezéses esetek. Krónikusan pedig a különböző dohánytermékek károsítják szervezetünket. A hosszú időn keresztül tartó szén-monoxid expozíció hatására a sejtek vérellátása romlik (így például a szívizomsejtek ellátása is), emelkedik a vérnyomás és a pulzus. Az emelkedett vérnyomás következtében, a szívnek nagyobb ellenállással szemben kell dolgoznia, így növekedik a szív terhelése, erősebben kell dolgoznia és ez több oxigént és tápanyagot igényel, hasonlóan a magas pulzushoz. Ehhez hozzáadódik még a dohányzás következtében kialakult érelmeszesedés is, ami tovább rontja a szövetek vérellátását és ez sajnos egy biztos út a szívinfarktus kialakulásához. 
Sajnos az is tévhit, hogy a víz vagy a szűrő kiszűri a vízipipázás közben keletkezett szén-monoxidot. Egy kísérlet során megvizsgálták, milyen mértékben emelkedik a szén-monoxidhoz kötött hemoglobin szintje vízipipázáskor. Az eredmény szerint kb. 2-szor annyi szén-monoxid keletkezik vízipipázás közben mint a hagyományos dohányzáskor, és ez a nemdohányzóknál 2%-ról 6%-ra, dohányzóknál pedig 10%-ra emelte a károsodott hemoglobin szintjét. 
Te szívesen kitennéd magad ennek a kockázatnak? 

3. Rákkeltő anyagok

Igen elterjedt tévhit, hogy a vízipipa azért káros kevésbé a hagyományos dohányzásnál, mert eközben nem ég papír, kevesebb kátrány keletkezik és jut a szervezetünkbe. Ez sajnos így nem állja meg a helyét, mert rákkeltő anyagok nem csak a papír égése során keletkezik. Bár a rákkeltő anyagok összetételét vizsgálva, nagy különbségeket vehetünk észre a a hagyományos dohánytermékek és a vízipipázás között, sajnos vannak anyagok, melyek nagyobb mennyiségben fordulnak elő ez utóbbiban. Ilyen például a policiklikus aromás szénhidrogének, melyek kb. 50-szer nagyobb mennyiségben vannak jelen a vízipipa füstjében.
Vajon többfajta rákkeltő "kisebb mennyisége", vagy kevesebb rákkeltő anyag "nagyobb mennyisége" fokozza jobban a kockázatot? 

4. További veszélyek

Ritkábban előforduló, de említést érdemlő veszélyekkel kell még szembenézni vízipipázás során. Mivel ez egy közösségi tevékenység, baráti társaságokban közkedvelt, így nagyobb az esélye bizonyos fertőző betegségek átadására is. Ilyen például a nyombélfekély kialakulásában rendkívül fontos kórokozó a Helicobacter pylori. Ezzel a baktériummal több, mint a lakosság fele rendelkezik, mely a gyomor savas környezetét is könnyedén túléli, és viszonylag könnyen átadható egy vízipipázás során. De szintén terjedhet vízipipázással a herpes simplex vírus, a hepatitis C és egyéb légúti vírusok. Egyiptomban, ahol közkedvelt a vízipipa használata a turisták számára is nem ritka a TBC-s beteg, és a tuberkulózisban szenvedő betegek 17%-a vízipipázás során kapta el gümőkórt!

Összességében tehát elmondható, hogy a vízipipa esetében is, akárcsak az e-cigivel kapcsolatban, a legnagyobb gond a tévhitek elterjedése. Kevésbé káros, megszűri, nem okoz függőséget. Gyakran ismételt mondatok ezek, melyek általában nem rendelkeznek kellő valóságtartalommal, pedig ki tudja... Lehet ha a köztudatba beépülnének a helyes információk, akkor kevesebben gyújtanának rá? Ebben csak reménykedni tudunk! :) 

Kövessétek folyamatosan weboldalunkat újabb és újabb érdekes cikkekért, addig is pedig látogassatok el Facebook oldalunkra is:
https://www.facebook.com/cigiszunet/

Források:
https://www.antsz.hu/felso_menu/rolunk/sajto/archivum/20140611-OEFI-vizipipa.html
http://www.webbeteg.hu/cikkek/szenvedelybetegseg/16205/vizipipa-ebbe-is-belefulladhatsz
http://www.szakorvosi.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=189:vizipipazas&catid=31:tajekoztato-anyagok